Ez nem csak játék,

hanem mindaz amit élsz.

Amit látsz, hallsz, és kész?

Nem! Ezt nemcsak hallod, nézed,

hanem harcolsz és néha vérzel.

Vérzel, ha gyengébb vagy

és gyozöl ha erosebb,

vagy rohansz; de mielol?

Egy puszta lövés elol?

A hangtól, ami a vég.

A hang, ami összetör,

elválaszt és meggyötör,

a hang, amit nem hallsz,

de o igen.

Széttört falak közt rádmosolyog: Igen!

Rohansz, még nemtudod hova,

oda ahol minden szép és jó? Oda?

Nem! Csak oda ahol dolgozol,

dolgozol egy tervet; Hogy lehet ezt?

A választásod ez?

Kérded.

De nem felel, mert vérzel...

A kezedet elönti a vég szine,

állsz és vársz, de mire?

A fegyverre a loszerre?

Gondolod jön majd valaki erre?

... Folytasd! Jön egy hang,

körülnézel, de mindenhol csak fal.

Fal, ami beszél? vagy ez te vagy,tehát én?

Én, aki tehetetlenül állok, várok

látok valakit, de várok...

nem örömömben, hanem ösztönömben,

mert ha o jön, én is megyek

és ha sikerül még egyet nevetek.

Közel van érzem, mit tegyek

lojek, vagy nézzem?

A bal sarokból ordít egy szám:

loj ne tétovázz!

Más út nincs elottem,

tehát megteszem, mert ha nem

o teszi meg velem.

Feltunik a mosoly az arcomon,

megteszem, mert van célom.

A cél most túlélni, és ezért lesni

vadászni és ölni.....

COSSACKS by SU

Ezt a csatát hárman jáccottuk az egyik LAN-partyn.Én (SU) voltam a Don Corleone-val, a Lord Jakab volt egyedül ellenünk. Piszkosul megvert bennünket.

vs. Lord Jakab

Don Corleone

Jönnek a seregek,

jönnek ezrek.

Ijedten nézek, mit csináljak? Menjek?

Menjek a harcba,

vagy meneküljek jobbra?

Van harcosom. Menjek?

Küldjem a halálba oket?

Rohamosan közeleg a véres csata,

mert hogy ezzel szembenézek, biztos vagyok abba.

Megpróbálok nyerni egy kis idot,

hívok segítséget, építek így a hadsereg no.

No, de félek, hogy nem elég,

összevonom, gondolkodom, de félek még.

Fehér folt tunik fel elottem.

Összemérem, de a kék még mindig akar engem.

A segítség már úton van, jönnek több százan

így ketten indulunk a nagy csatába.

"Gondolkodom, tehát vagyok" - mondta valaki

de ez itt nem elég, kell cselekedni.

Teszem, mit tennem kell,

Készülodök, már nem futhatok el.

Eljött a várva várt pillanat,

szembeszállok a kékkel, nézzük mit tartogat.

Ahogy körbenézek mindenütt mit látok? Kéket.

A félelem már nem létezik,

a tett, az ami számít.

Elindulunk a nagy csatába.

Ketten vagyunk, támadjuk hátba.

Jönnek a seregek,

jönnek százak, ezrek

És egyre jobban közelednek.

Itt vannak már a dombon túl.

Én az erdot választom, ez talán kiút.

Kiút? De mibol?

A múltból? A jövobol?

A sorsból? Az ütközetbol?

Hisz a sorsodat te irányítod! - mondta valaki

De ez az én sorsom? - mondom neki.

Hogy mi sárga, kék legyen?

Én nem ezt terveztem.

Terveztem egy világot

Követ, fát, szilárdságot.

És most ezt mind felaggyam?

NEM! Nem hagyhatom magam.

Összeszedem majdnem mindenem,

A csata nehéz, remélem megnyerem.

Sárga levél kerül a földre.

Az erdo kihalt, hiányzok belole.

A kék csak jön, jön elore,

Szedek mindenem, menekülök, de nem örökre.

Ahogy menekülök, utánam izzik minden,

minden csak a sárga ne kék legyen.

Kénytelen vagyok lent feladni mindent

E csatát a kék nyerte, de a haborút még nem...

(ANTI)GENERALS-A VÉRES CSATA

Verejtékezett arcom, reszketett kezem,

éreztem, ma újra meglelem.

Meglelem a rég elfelejtett csodát,

ahogy tankjaim az ellenség vonalát szelik át.

300 vadászgép az égen tündököl

és az ellenség nem tehet mást, csak örjöngöl...

Egységeim, mint egy test dolgoznak,

végrehajtják parancsom és nem tiltakoznak.

Hiszen tudják: "csak igy nyerhetünk, és ezért BÁRMIT megteszünk!!!

Láttam lelki szemeim elött: e csatát megnyerem

Hisz velem van az: ész, erö, söt a félelem.

A félelem, melyet az ellenség érez ellensége iránt,

mikor tudja: meg nem nyerheti e csatát.

És mégis minden eröbedobással igyekszik áttörni a védelem vonalát,

mert tudja, ebben a játékban bátraké a világ...

A harc elsö szabálya: ismerd meg ellened,

de mielött megteszed, tudd meg, mi lakozik tebenned...

A második szabály szinte szentirás: a legjobb védekezés a támadás!

És végül a harmadik, legfontosabb: ne bizz a csata közben senkinek, csak magadnak!

Elérkezett a várva-várt pillanat,a játék csak BELOADOL

és máris elszabadul a pokol.

Most az egyszer bajtársam is volt, mivel tudtam,

túlerövel sose birtam...

Örültem is a segitségnek, mert gondoltam tudhat valamit e gyerek,

ha már a játék betöltése elött mondja:KIKAPTOK EMBEREK!!!

KIKAPTOK egyszer és KIKAPTOK mégegyszer: e rövid szó hatalmas bátorsággal töltött el.

Elkezdödött a játék s én nyugodtan, de mégis sebesen,

épitettem hadseregem, mert jól tudtam: jön az ellen!

De valahol legmélyen biztatott a belsö énem: nyugalom, ha baj van, segit a partnerem.

Nem kellett az ellenre sokat várni,

és hogy engem fognak támadni, sejthette bárki.

Támadott mindkettö egyszerre, mert tudták

egyedül nem birnak megnyerni ekkora csatát.

Katonáim fogyatkozni kezdtek, de még mindig voltak annyian, ez nem kétség

hogy tartani tudták a frontot, mig megjön a segitség.

A segitség melybe taktikámat fektettem,

mert tudtam segitség nélkül a csatát elvesztem.

Az ellen csak jött egyre nagyobb sereggel,

De a segitséget nem leltem sehol sem.

Figyeltem a térképet: gyarapszik a piros, fogy a kék

Istenem ez a vég?

Utolsó bedobással bevetettem mindenem,

hogy egy kis idöt nyerhessek.

A fickó már egy ideje igéri az erösitést,

de mondtam neki a háborúban a szó mit sem ér.

Megnéztem bázisát hogy áll az egységekkel

mikoris azt hittem, már csak a parancs kell.

A parancs kell, mellyel megforditunk mindent

és lesöpörjük a térképröl az ellent...

(pár másodperccel késöbb a nagy sokk után)

Ha létezik balszerencse, ez a legkeményebb változat,

mikoris rájöttem hogy bajtársam miért nem támogat.

Bázisa szinte üres, de azért tele toronnyal,

hisz számára a védelem a LEG-fontosabb.

Energia nuku, helyzetjelentés:LOW POWER

Az egész felmentösereg egy tank és két hummer....

2Lee